6. fejezet

 - Nem is tudom, hogy kezdjem, Pattie. Talán butaság az egész, és én nem akarom, hogy feleslegesen aggódni kezdj.
- Mondd csak, Emma - biztatott Pattie szelíden, de láttam rajta, hogy már is megrémült.
- Justinról van szó. Furcsán viselkedik, és úgy érzem, titkol valamit előlem. Te nem tudsz semmiről, ami miatt esetleg aggódnom kéne?
- Mire gondolsz? És mit értesz furcsa viselkedés alatt?
- Nem is tudom. Elég gyakran előfordul, hogy egyik percről a másikra csak úgy megváltozik a hangulata, és ezek nem csak egyszer előforduló hangulatingadozások. Néha még a telefont sem veszi fel előttem. Szeret, ebben biztos vagyok, de félek, hogy...- nem, nem is akartam kimondani inkább. Gyakran megfordult a fejemben már, hogy mi van, ha kevés neki a kapcsolatunk...
- Ó, nem, szívem, ne is gondolj semmi butaságra - mondta gyorsan, úgy tűnt megértette a félmondatomból is, hogy mire gondoltam. - Nekem úgy tűnt, hogy minden rendben veletek.
- Igen, illetve mostanában talán ingerültebbek vagyunk mindketten és gyakoribbak a viták, de engem jobban aggaszt az, hogy Justinban mi játszódik le - néztem a színpadon lévő fiúra.
- Igazság szerint, nekem is feltűnt valami furcsaság - jegyezte meg elgondolkozva. - Amikor a szüleidnél voltunk legutóbb, olyan hirtelen ideges lett, és eltűnt. Nem tudtam mire vélni a viselkedését.
- Ez a másik. Figyelj, tudom, nem volt szép tőlem, de belehallgattam a beszélgetésükbe Ryannel - mondtam zavartan. - Arról a bizonyos eljegyzésről beszéltek, amit anya említett, és úgy tűnt, Justin nagyon ellene van. Ami nem is baj igazából, mert én sem fontolgatok ilyesmit, de jobb szeretném, ha ezeket velem is megbeszélné.
- Nem is beszéltetek róla? - lepődött meg Pattie.
- Nem, szóba sem került. Szerinted el kéne mondanom neki, hogy hallottam, mit mondott Ryannek?
- Meg kell beszélnetek az ilyesmit - bólogatott.
- De nem tudom, hogy hozhatnám szóba.
- Szeretnéd, hogy beszéljek vele én? - tette a vállamra a kezét vigasztalóan.
- Nem, köszönöm - ráztam a fejem. - Megpróbálom előbb én.
Pattie bólintott, aztán újra Justint kezdtük nézni mindketten. Mikor két dal között lejött átöltözni, észrevettem, hogy Pattie elég aggódó pillantásokkal méregette a fiát. 
- Nem szeretném, hogy aggódj, Pattie. Minden rendben lesz, biztosan csak túlreagálom - mosolyogtam rá és félkarral átöleltem a derekát.
- Remélem is, drágám - ölelt magához ő is. - Tudom, hogy te vagy a legjobb a fiamnak.
Ettől rögtön jobban éreztem magam. Pattievel mindig is nagyon közeli volt a viszonyunk, de csak ritkán hallhattam tőle, hogy elég jónak tart-e Justinhoz. Egy-egy ilyen kijelentés után mindig megnyugodtam.
- Nézd az nem Fredo és Ella? - nézett oldalra, ahol valóban ők ketten táncoltak.
- De igen - nevettem, aztán intettem nekik, hogy jöjjenek ide.
- Hé, Emma, tudod, hogy a barátod adja a legjobb koncerteket az egész világon? - lelkesedett Ella.
- Ó, komolyan? - mosolyodtam el. - Ezt neki mondd.
- Áh, tudod, hogy nem szeretem szemtől szembe dicsérni. Van elég önbizalma így is - nevetett.
- Csak nem azt mondod, hogy nagyképű a fiam? - kérdezte tetetett felháborodással Pattie, de mikor meglátta Ella kissé rémült arcát, elnevette magát. - Csak vicceltem, drágám.
- Mindjárt jön a világsztárunk - intett Fredo a színpad felé, ahol Justin valóban az utolsó dalt adta elő éppen.
Tíz perc múlva elég nehézkesen, de végre eljutottam az öltözőjéig, ahol egy fáradt Justin fogadott kiterülve a kanapén, lehunyt szemekkel.
- Itt lehet találkozni a világ legtehetségesebb srácával? - kérdeztem, ahogy becsuktam magam mögött az ajtót.
- Attól függ. Ha a világ legszebb lánya keresi, akkor igen - mosolyodott el és kinyitotta a szemét, amikor mellé ültem.
- Nagyon jó voltál - pusziltam meg az arcát. - Ella is agyon dicsért, de nem mondd el, hogy beárultam.
- Nem fogom - nevetett.- Gyere ide - kérte aztán elkomolyodva, mire felé hajoltam és megcsókoltuk egymást. - Lezuhanyzom és átöltözöm, aztán mehetünk, oké? - mondta majd puszit nyomott a homlokomra és eltűnt a fürdőhelyiségben.
Összeszedegettem a cuccait a szoba különböző pontjairól - elképesztő, hogy milyen rendetlenséget tud csinálni -, aztán elindultam megkeresni a bandát.
A banda jelen esetben Ellát és Fredot takarta, akikre Pattie és Dan társaságában találtam rá.
- Justin mindjárt kész lesz - közöltem velük.
- Hú, mennyi az idő? Haza kéne mennem - kapott a fejéhez Ella.
- Még csak fél 10 - válaszolta Fredo. - Csak nem takarodó van a kisasszonynak? - nevetett jóízűen.
- Nem vagy vicces - nézett rá csúnyán barátnőm, mire elhallgatott. - Szerinted ki szabja meg, hogy mikor van takarodó? Én!
- Akkor velünk is jöhetsz akár, nem? - hallottam Justin hangját váratlanul közvetlenül a hátam mögül, majd rögtön megéreztem a kezét is a derekamon.
- Miért, mi hová megyünk? - kérdeztem rá.
- Tay James beugrik egy klubba az egyik haverjához és elhívott magával.
Kérdőn néztem a többiekre, mert tudtam, hogy én szívesen megyek, ha Justin is.
- Oké - bólintottak végül ők is.
- Justin, arról volt szó, hogy holnap jössz velem Kanadába - figyelmeztette Pattie. - Nem felejtetted el, ugye?
- Persze, hogy nem. Reggel 7-kor ott leszünk nálad - biztosította, majd puszit nyomott anyukája arcára. 
Mi is elbúcsúztunk a többiektől, aztán elindultunk. Ella és Fredo a barátnőm autójával, mi Justinéval.
Justin sem járt még a helyen, szóval kicsit bénáztunk az odajutással, de végül megérkeztünk és természetesen gond nélkül bejutottunk, sőt Tay miatt a DJ pulthoz irányítottak minket.
- Csakhogy tisztázzuk - nézett Ella jelentőségteljesen Justinra. - Tay a srác, aki a koncerteden keverte a zenét?
- Igen - nevetett Justin, aztán pár szóban bemutatta őket egymásnak. - Részben miatta tomboltál annyira a koncertemen.
- Nem, nem. Inkább a művész úr miatt - mondta Tay egyből.
- Nem tomboltam én senki miatt - tiltakozott Ella. - Az majd most jön - azzal egy kezével megragadta az én karomat, a másikkal Fredoét és a tánctér felé húzott minket.
- Ha kitörik a cipőm sarka, esküszöm levetettem veled a tiédet - morogtam neki, amikor a lépcsőn rángatott lefelé.
- Ha kitörik, neked adom a sajátom - nyugtatott meg. - Táncolni cipő nélkül a legjobb.
Az utolsó mondatát már csak félig hallottam, mert amint beértünk a tömegbe máris minden porcikája a zenére hangolódott.
Fredo meg én nem voltunk akkora táncosok, mint Ella, ezért szinte unatkozott mellettünk. Amikor néhányszor elmentünk már négyesben bulizni, akkor Justin néha annyira megtáncoltatta, hogy az még neki is sok volt, de úgy tűnt Justinnak most esze ágában sincs táncolni. Tay haverjával beszélgetett - aki mellesleg nagyon jó zenéket kevert - míg mi három számot végigtáncoltunk. Ella újra meg újra eltávolodott tőlünk, és feltűnően csinos lány lévén nem esett nehezére a legjobb pasikat magához vonzania. Nem mintha bármit is akart volna tőlük, egy-két kacér pillantás vagy merészebb mozdulat után rögtön ott hagyta mindet, és visszatért hozzánk. Mi, Fredoval , ha akartuk volna sem tudtuk volna titkolni, hogy milyen jól szórakozunk az elcsábított, majd pofára ejtett férfiakon, akik aztán az este hátra lévő részében végig Ella után mászkáltak.
- Menjünk fel, innom kell valamit - táncolt vissza mellénk Ella, amikor ideiglenesen kiszórakozta magát.
- Lehet, hogy nem engedlek ma már táncolni - gondolkodott Fredo hangosan, miközben mentünk fel a lépcsőn.
- Mi? Mi az, hogy nem engedsz? - háborodott fel rögtön.
- Még a végén kitiltanak minket, amiért közfelháborodást keltesz.
- Ismétlem, Fredo: Nem vagy vicces! - mondta, aztán hosszú szőke haját átdobta a válla felett, amivel megmertem volna esküdni, hogy még Fredonak is elvette egy pillanatra az eszét.
- De igen, te is tudod - nevetett aztán önelégülten, amikor magára talált.
- Hé, te loptad el a csajomat? - vádolta meg Justin amint felértünk.
- Nem, ők loptak el engem.
- Én is csak áldozat voltam - védekeztem egyből Justinra nézve, mire ő nevetve átkarolt és a fülembe suttogott.
- Lehet, hogy én is áldozattá teszlek még ma este, ha nem bánod - nem értettem, hogy miért mondta ezt, de nem is tudtam rákérdezni, mert ahogy hozzá simultam éreztem, hogy rezegni kezd a mobilja a zsebében, és elhúzódtam, hogy felvehesse. Nem sokat beszélt, és abból is csak azt tudtam leszűrni, hogy valakit idehívott. Amikor letette azt is megtudtam, hogy kit. - Shawn és a haverjai idejönnek. Emlékszel rájuk?
- Nem igazán - húztam el a számat.
- Tudod, a múltkor velük mentem edzeni, akkor bemutattam őket.
- Ja, a Michael Jordan hasonmások? - kérdeztem, mert kezdett rémleni valami.
Justin ezen annyira nevetett, hogy már kezdtem azt hinni, abba sem hagyja többet.
- Szerintem ők lesznek azok - mondta még mindig viccesnek tartva a hasonlatot. - De azért annyira nem hasonlítanak rá.
- Dehogynem - bólogattam nevetve. - Szerintem minden stimmel.
Ella nyúzni kezdte Justint, hogy menjen vele táncolni - komolyan, sosem fárad el - de mivel ő folyton visszautasította, és én is, így kénytelen volt újra Fredoval beérni.
- Eléggé kedvelik egymást, nem? - kérdezte Justin, mikor őket néztük néhány perce már.
- Úgy tűnik - mosolyodtam el. - Ella sosem vallaná be, de élvezi, hogy Fredo folyton ugratja.
Justin bólogatva beleivott az italába és úgy tűnt mondani akar erre valamit, de ekkor meghallottam egy ismeretlen hangot mögülem.
- Hé, Bieber - Justin egyből felkapta a fejét erre, aztán a következő percben már ott is álltak előttünk a fiúk. - Mi a helyzet?
- Minden oké - válaszolta, aztán sorba köszöntötte mindhármukat. - Veletek mi újság? Könnyen idetaláltatok?
- Persze - bólintott az egyik, esküszöm mind hasonlítottak. Talán rokonok? Meg kellett volna kérdeznem Justintól.
- Szia... Emily ugye? - fordult felém hirtelen egy másik.
- Emma - javítottam ki. - És te... - kezdtem, de persze még mindig nem jutott eszembe a neve.
- Ja, persze. Chris vagyok - mutatkozott be lazán. - Ő Shawn és Mike - mutatott a két srácra.
- Találkoztunk már - Shawn olyan mosolyt villantott, hogy egyszerre legalább 28 foga látszott.
- Tudtam én - szólt közbe Justin. - Látod, Em? Megmondtam.
Én csak mosolyogva ráhagytam, aztán máris elterelődött a figyelmem, amikor észrevettem, hogy Shawn még mindig úgy bámul. Nem értettem, mi baja, úgyhogy álltam a tekintetét, és jól végignéztem rajtuk, miközben a többiek már rég másról beszélgettek. Tényleg nem volt túlzás a Michael Jordanes hasonlat, a magasság a bőrszín, de még talán a hajuk is egyezett. Majdnem felnevettem amikor arra gondoltam, hogy az egyiküket, aki eddig a legcsendesebb volt még ráadásul Mike-nak is hívják.
- ... ugye, bébi? - kaptam el Justin félmondatát, amit nekem szánt.
- Tessék?
Justin összevont szemöldökkel nézett rám.
- Csak azt meséltem éppen, hogy milyen őrület volt a koncerten.
- Ja, igen. Klassz volt, mint mindig - mosolyogtam rá.
Egy kis idő múlva visszajött Ella és Fredo megint, aminek kifejezetten örültem, mert egyszerűen nem találtam a közös hangot Justin barátaival.
- Te folyton fáradt vagy, ez nem igazság - vágta le magát mellém Ella.
- Te meg folyton követelőzöl - vágott vissza Fredo.
- Mi történt? - kérdeztem, és magamban jót mosolyogtam a vitatkozásukon.
- Fredo nem akar táncolni - duzzogott Ella, de Fredo csak legyintett. - Justin, gyere már, kérlek - fordult hirtelen Justin felé, aki még mindig beszélgetett.
- Hé, kislány, ha annyira unatkozol nyaggasd a barátnődet. Mi beszélgetünk - szólt oda Ellának Justin helyett Mike. Na, ennyit arról, hogy csendes.
- Már ne haragudj, de ki a fene vagy? - nézett rá barátnőm értetlenül, de mivel a srác válasszal már nem szolgált, így felém fordult.
- Justin barátai, Mike, Shawn és Chris - magyaráztam. - Gyere, menjünk táncolni ketten.
- Mégis mit képzel ez magáról? - dühöngött Ella, de azért elindult velem a lépcsőn. - Justinnak ilyen barátai vannak? Hol szedte össze őket?
- Em - szólt utánam elég hangosan Justin, mire megfordultam. - Hová mész?
A táncparkettre mutattam, mire ő azonnal nevetve visszafordult a fiúkhoz, ahol már Fredo is csatlakozott a beszélgetésbe. Úgy tűnt ő ismeri őket.
- Nem tudom - válaszoltam Ellának. - Ne törődj a sráccal, kicsit...
- Egoista - fejezte be helyettem. Hát, igen valami ilyesmi fogalmazódott nekem is a fejembe.
Ella most nem hagyott magamra, de gondoskodott róla, hogy elég nagy látványosság legyünk tánc közben. Mellette majdnem úgy tűnt, hogy én is legalább annyira jó táncos vagyok, mint ő, és nem győzte visszautasítgatni a pasikat, akik csatlakoztak volna hozzánk.
- Nincs olyan srác, akivel elmennék - mondta nekem. - Mind olyan szerencsétlenül mozog.
- Vagy csak túl nagyok az elvárásaid - nevettem.
- Lehet - mondta némi töprengés után. - Megnézném az arcukat, amikor Justint látnák táncolni.
Felnéztem a társaságunkra, ahol most csak Fredo és Chris ült. Justin valahová eltűnt a másik két sráccal.
- Menjünk fel - kértem Ellát, és most szerencsére esze ágában sem volt tiltakozni. 
Éppen amikor felértünk, akkor értek vissza Justinék is. Legszívesebben azonnal rákérdeztem volna, hogy hol volt, de természetesen nem tettem. Nem kérhettem számon.
- Hé, mit iszol? - vettem ki a kezéből az italát, amit azonnal vissza is vett.
- Kérek neked valami mást inkább - vágta rá, amikor szembesült a meglepett arcommal. 
- Miért, ez mi?
- Túl erős neked, Em.
- Nem baj, csak egy korty - próbálkoztam.
- Nem - mondta határozottan, aztán hogy ne próbálkozzak újra magához ölelt és leszorította a karomat.
- Ha túl erős, akkor te miért iszod? - méregettem gyanakodva. - Neked sem kéne. Pattie direkt figyelmeztetett is, hogy...
- Istenem, hagyd már szórakozni. Nem gyerek - vágott közbe Mike újra. - Menj vissza a kis szöszihez.
- Bocs, de mi éppen beszélgetünk - feleltem neki nem túl kedvesen, ahogy ő az imént Ellának.
- Nyugi - suttogott a fülembe Justin. - Láttalak táncolni. Miért nem mondtad soha, hogy ilyen jól megy? - próbálta terelni a figyelmem.
- Nincs nyugi, Justin - néztem a szemébe. - Velem ne beszéljen így egyik haverod sem.
- Ez a haver éppen itt ül és hallja minden szavadat - szólt közbe megint, és pofátlanul vigyorgott is hozzá.
- Annál jobb. Legalább tudod, hogy hányadán állunk.
- Haver, rászólnál? - nézett Justinra, mintha ott sem lennék.
- Justin barátnője vagyok, nem a kutyája, ha nem tűnt volna fel.
- Na, jó. Fejezzétek be, mindketten - hallottam Justin határozott hangját. - Emma, ne aggódj folyton - nézett rám. - Mike, kicsit több tiszteletet.
Ezzel lezártuk a témát, én kiszakítottam magam Justin öleléséből és inkább átültem a döbbent képet vágó Ella mellé, akinek csak egy intéssel jeleztem, hogy ne kérdezzen semmit. A srácok újra kezdtek valami beszélgetést, de félfüllel azért még hallottam, ahogy Shawn is odaszólt Mike-nak, miszerint ez kicsit erős volt. Fredo a továbbiakban inkább velünk foglalkozott megint, és nem hagyhatta ki, hogy időnként nem éppen baráti pillantásokat küldjön Mike felé. Justin is zavartan felém pillantgatott néha, és láttam rajta, hogy nem tudja mi tévő legyen.
Igen, éppen így kell elszúrni egy jól induló estét. Nekünk sikerült, ehhez kétség sem férhet.